Ablakcsere gázterv. Ablakcsere eseténa legnagyobb problémát a nyílt égésterű készülékek jelentik. Értelemszerűen a zárt égésterű készülékeket nem érinti a probléma, mivel az égéshez szükséges levegőt a szabad térből veszik, így nyugodtan minden gond nélkül cserélhetünk ablakot. A problémát a nyitott égésterű berendezések példáúl gáztűzhely jelentik, melyek a belső térből vezsik az égéshez szükséges levegőt.

Gáztűzhely előírás: jelenleg érvényes előírás a gáztűzhelyekre vonatkozóan, ha a felállítási helyiség térfogata 10 m3-nél nagyobb és legalább 1 db szabadba nyíitható ablaka van, akkor a helyiség légellátása megfelelő.

Egészen pontosan:

A lakossági fogyasztóknál felszerelt legfeljebb 11 kW névleges hőterhelésű gáztűzhely esetében, ha a felszerelési helyiség 10 m3-nél nagyobb légtérfogatú és legalább egy szabadba nyíló és nyitható ablak vagy ajtó van rajta, akkor a helyiség levegő ellátása és szellőzése megfelelőnek tekintendő.

Így gáztűzhelyek esetén ha ez a feltétel az ablakcsere után is teljesül, akkor a légellátás megfelelőnek tekithető. Ha nem áll fenn, akkor:

Egyéb esetekben a szellőzőlevegő térfogatárama a gázfogyasztó készülék egyidejű hőterhelésére vonatkoztatva legalább 12 m3/h/kW legyen. A lakossági fogyasztónál felszerelt gázfogyasztó készülék egyidejű hőterhelését kW az adattábla szerinti névleges hőterhelés kW és az alábbi egyidejűségi tényezők szorzataként kell kiszámítani:
a) 2-nél több főzőhelyet tartalmazó tűzhely: 0,5

(forrás: technológiai utasítás)

Ablakcsere gázterv – számoljuk ki!

Hogyan számoljuk ki? Legyen egy 6 kW-os 4 főzőhelyes gáztűzhelyünk. Ennek egyidejűségi tényezője 0,5 (egyidejűségi tényező – a 4 főzőhely egyidőben használata miatt). Akkor a szükséges szellőző levegő mennyisége:

Vszell = 6 kW x 0,5 x 12 m3/h/kW = 36 m3/h friss levegő szükséges.

Tehát olyan szellőztető beépítése szükséges, mely a 36 m3/h friss levegő igényt a gáztűzhely használati ideje alatt biztosítani tudja.

Szolgáltatói általános előírások:

A szellőző rendszerek kiépítésekor figyelembe kell venni a következő szempontokat:

  • Legfeljebb egy helyiség lehet a szellőző és a gázkészülék között.
  • Amennyiben a „B” típusú készüléket függőaknán keresztül látjuk el levegővel, kalkulálnunk kell a gravitációs energia ellennyomásával is.
  • Ha a készülékkel szomszédos helyiségben alakítjuk ki a szellőzőt, akkor a két helyiséget össze kell szellőztetni. A gázkészülékkel megegyező szobában kialakított nyílások eltakarása veszélyes és tilos.
  • A 140 [kW]-nál nagyobb egység-, vagy (egy helyiségben) 1400 [kW]-nál nagyobb együttes hőterhelésű gázkészülékek szellőző levegőjének szabadból nyíló vagy szabadba vezető csatornát kell kiépíteni, melynek szabadba nyíló végén el nem zárható rács kell legyen.
  • Ha az égési vagy szellőző levegő útvonalán szabályozó- vagy zárószerkezet van, gondoskodni kell arról, hogy elmozdulása esetén a gázkészülék ne legyen üzemeltethető.
  • Ha a szellőző berendezés nem működik, gondoskodni kell arról, hogy a fogyasztói vezetékben elhelyezett automatikus záró szerelvény zárt állapotban legyen, és zárjon le, ha a berendezés meghibásodik.