Négyzetméter számítás – légköbméter számítás. Ezen értékek meghatározás viszonylag egyszerűnek tűnik, de a valóságban nagyon könnyen túl lehet bonyolítani. Alavetőleg a gépészetben nettó alaterületekkel számolunk és ezeket szorozzuk a belmagasság értékével a légköbméter meghatározásához.
Négyzetméter számítás
Téglalap alakú helyiség alapterülete a belső szélesség és hossz szorzata: T = A × B. Méterben mért oldalakkal az eredmény négyzetméter (m²). Szabálytalan alaknál a területet egyszerű síkidomokra bontva kell kiszámítani, majd összegezni.
-
Négyzetméter számítás
Legyen a szélesség amit mértünk 4 méter. Legyen a hosszúság amit mértünk 5 méter. Ha ezt a két értéket összeszorozzuk megkapjuk a helyiség alapterületét négyzetméterben. Tehát A legyen 4 méter, B legyen 5 méter és ezt a két értéket összeszorozva megkapjuk a négyzetméter-t: T = 4 m x 5 m = 20 m2. https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9gyzetm%C3%A9ter
Légköbméter számítás
Téglatest alakú, állandó belmagasságú helyiség légtérfogata V = A × B × C. Méterben mért adatokkal az eredmény köbméter (m³). Ferde mennyezet vagy változó belmagasság esetén résztérfogatokkal kell számolni.
Legyen a szélesség amit mértünk 4 méter. Legyen a hosszúság amit mértünk 5 méter. Ha ezt a két értéket összeszorozzuk megkapjuk a helyiség alapterületét négyzetméterben. Tehát A legyen 4 méter, B legyen 5 méter és ezt a két értéket összeszorozva megkapjuk a négyzetméter-t: T = 4 m x 5 m = 20 m2. A légtérfogahoz ezt az értéket meg kell szoroznunk a belmagassággal, ami legyen C 3 méter: V = 20 m2 x 3 m = 60 m3.
- Nettó alapterület – négyzetméter: falak belső oldalán mért terület.
- Bruttó alapterület: a szerkezetek területét is tartalmazó alapterület, mértékegysége m². Nem azonos a légtérfogattal, amelynek mértékegysége m³. Hatósági vagy ingatlan-nyilvántartási célra az adott eljárás pontos területfogalma irányadó.
Kapcsolódó útmutatók: Hőszükséglet-számítás és Kazánméretezés és teljesítmény.